2014. szeptember 28., vasárnap

Lehet-e antipatikus a főszereplőnk?

Julcsika nagyon kedves nő. Mindenki szereti, állandóan kedves és szeretetteljes, senkinek sem lehet rá rossz szava. A munkáját jól, becsületesen végzi, és természetesen imádja. A családjáról gondoskodik, mindig főz valami finomat, a rendről is gondoskodik. Tökéletes feleség és anya. A jótékonykodásról sem felejtkezik el, és még a kidobott állatokat is megmenti.

Julcsika egy borzalmas nő. Egyetlen ember sincs, aki kedvelné őt, mindig mogorva és rosszindulatú, senki sem tudna róla jót mondani. Dolgozni nem akar, inkább erőszakkal veszi el azt, ami szerinte jár neki. A férjét és a gyerekét már rég elhagyta, erősen iszik és dohányzik. Jelenlegi párjával mindig veszekednek és verekednek. Szívesen rúg bele a kéregető hajléktalanokba, és az állatkínzástól sem riad vissza.

Vajon Julcsika/a vagy Julcsika/b történetét írnánk meg szívesebben? És melyikről olvasnánk szívesebben? Azt hiszem, írni mindig izgalmasabb egy olyan szereplőről, aki negatív személyiségjegyeket hordoz. Az olvasás már egészen más kérdés. A tökéletes főszereplő irritálja az olvasót, de az olyan is, akit ő személy szerint antipatikusnak talál.

Íróként meglepett, hogy ha a főszereplőm negatív karakter, az olvasók/kritikusok úgy vették, mintha "véletlenül" alkottam meg volna ilyennek. Mintha tévedtem volna, hisz hogyan is akarhattam egy megfáradt, gonoszkodó alakot főszereplőnek megtenni?! Ugyan, dehogy: elrontottam, a történetem rossz!

Nem csak a saját írásomnál vettem észre ezt a hozzáállást. Olvastam már olyan novellát, amiben a főszereplő nagyon idegesített, egyáltalán nem kedveltem, soha nem akarnék találkozni vele stb. Aztán ledöbbenve olvastam a kritikákat, amiben néhány hozzászóló kikérte magának az egészet, a novellát rosszul írták meg, mert a főszereplő önző, vagy unott. Érdekes, mivel szerintem épp azért volt jó az írás, mert érzelmet váltott ki belőlem. Lehet, hogy utáltam a főszereplőt, ez azonban nem azt jelenti, hogy az író rosszat alkotott volna.

Visszatérve a bejegyzés fő kérdésére: naná, hogy mindenki olyan főszereplőt kreál magának, amilyet csak akar. Viszont ahogy például egy Mary Sue karakter is frusztráló lehet az olvasónak, úgy egy romlott karakter is. Tapasztalataim szerint azonban az utóbbiak a szerző tudatos döntéséből születnek, és nem feltétlenül a hozzá nem értésről, félresikerült pozitív szereplőről tanúskodnak. Veszélyes terep ez, főleg ha nem magát a (vissza)fejlődést látjuk, hanem már belecsöppenünk az önző (depressziós, gonosz stb.) szereplő életébe. Az biztos, hogy ebben az esetben fel kell készülni a komoly támadásokra - vagy újra kell írni a történetet úgy, hogy érthető legyen a negativitás. :)

Hasznos cikkek a témához:

2014. szeptember 7., vasárnap

Pályázat-jelentés: Imagine Kupa és Próbagoblin

Még soha nem vetemedtem arra, hogy a regényem reklámozásán kívül másról is blogbejegyzést írjak, de most eljött az ideje, hogy egy kicsit aktívabb legyek e téren. :) 

A nyáron két pályázaton is részt vettem, az egyik a III. Imagine Író Kupa, a másik pedig a Nyakonöntött Próbagoblin Szolgáltatóház Bosszorgányos pályázata volt. Helyezést egyiken sem értem el, én mégis büszke vagyok a teljesítményemre. :D

Először az Író Kupáról ejtenék néhány szót. Nem titkolom, hogy az Imagine oldalára kizárólag a Kupa miatt regisztráltam. Nagyon érdekesnek találtam a pályázatot. Öt csoportból kellett egy-egy kulcsot kiválasztanunk, ezeknek természetesen mind szerepelniük kellett a novellában. Amint elolvastam a kulcsokat, már kezdett is kialakulni a történet (ám végül engem is meglepett a végeredmény - azt hiszem, külön bejegyzést lehetne írni az "önmagát író történetekről". :))
Hiába volt izgalmas a feladat, mindössze tízen jelentkeztünk a pályázatra. Ez meglepett, mert ennél jóval aktívabbnak gondoltam az oldalt. Ráadásul a zsűrin és a szerzőkön kívül senkitől sem kaptunk kritikát, és ez a passzivitás elég elszomorító egy ilyen sok felhasználóval rendelkező oldalnál. 
Mégsem bántam meg, hogy jelentkeztem. Bár akadt néhány probléma a zsűri és a pályázók között, mégis többségben voltak a pozitív élmények. Tetszett, hogy nem csak magát a végeredményt láttuk, hanem a vélemények és a pontok is nyilvánosak voltak. A zsűri pontjait korrektnek éreztem, legalábbis a legtöbb esetben. (Tulajdonképpen csak alig néhány ponttal maradtam le a harmadik helyről. :D)
Ráadásul a pályázók Facebook csoportjában is (még mindig) nagyon jó a hangulat, ha másért nem, már ezért megérte beneveznem a pályázatra. :) Azt hiszem, egyik szerzőtársamnak sem kell szégyenkeznie, bár nyilván egyik történet sem lett hibátlan, látszik, hogy az íróknak megvan a tehetsége (és most nagyképűen magamat is ide sorolom :D). Az első három helyezett pedig (Ők sorban: Gigi685, Tulipan, Yoriko) megérdemelten jutott fel a dobogóra. :)
A tíz történetet itt tudjátok elolvasni.
Az én történetem a Kell a gonosz lelkek ellen címet viseli. A története röviden:
Újra megrendezik az Álmok Bálját, és az Alkotó mindent megtesz azért, hogy távol tartsa a gonosz lelkeket. Közben pedig fáradhatatlanul alkotja a belépőket.

A Próbagoblin pályázatára nem bosszorgányról, csak egy egyszerű (bodza)boszorkányról írtam. :) Az oldal legutóbbi pályázatán szintén részt vettem, és bizony csúfos kudarc lett a vége, szóval most duplán izgultam. :D Igaz, hogy helyezést most sem értem el, de némi fejlődést talán igen, ugyanis bekerültem a 'Jobb novellát írt' kategóriába, legutóbb még ez sem sikerült. :) (Ha valaki kíváncsi az eredményhirdetésre, itt tudja elolvasni.) Plusz pontot érdemel, hogy a "jobb novellák" is megemlítésre kerülnek, más pályázatoknál ezt még nem tapasztaltam. Ez akkor is egy visszajelzés az írónak, ha bele került, de akkor is, ha nem. :) Nekem most azt jelenti, messze még a cél, de nem szükséges feladnom. :D
(A pályázat szövege pedig nálam mindenképpen első a maga kategóriájában. ;))
A novellám A bájital elkészült címet viseli, és egy tanácstalan boszorkányról szól, aki nem tudja, kinek is adhatná oda tökéletes bájitalát.