2014. december 17., szerda

Olvastam: A kék kastély

Nem szokásom könyvkritikákat írni, de az utóbbi hónapok kellemes olvasmányélményei miatt úgy gondoltam, ideje nekikezdenem. :) Először Lucy Maud Montgomery A kék kastély című regényéről írnék pár szót. Bevallom, hogy ez a történet egy igazi meglepetés volt a számomra. 

Tulajdonképpen egy ismerősöm ajánlotta a regényt, magamtól eszembe sem jutott volna elolvasni, de végül egyáltalán nem bántam meg, hogy a kezembe akadt. 

(A kép forrása: http://moly.hu/konyvek/lucy-maud-montgomery-a-kek-kastely)
 A főszereplő, Valancy, egy huszonkilenc éves, csúnyácska "vénlány", aki a hétköznapok egyhangúságából a képzeletében létező kék kastélyba menekül. Nos, valójában az egész regény egy kamaszos álmodozásnak tűnik, de cseppet sem zavaró módon. A humor egyszerre teszi jelentéktelenné és tragikussá a felmerült problémákat, és ezek rendszerint gyorsan meg is oldódnak. A rokonság természetesen elviselhetetlen, és bár a könyv az 1900-as évek elején íródott, ma is megtalálhatjuk a megfelelőjüket, szóval egyszerre bosszankodhatunk és nevethetünk rajtuk. A merev és unalmas életből Valancy végül a társadalomból kivetett alakokhoz vonul. Üvöltő Ábel karaktere érdekes volt, de sajnos végül szinte teljesen eltűnt a történetből. Számos részletes, hosszas környezetleírás található a szövegben, amik inkább színesítik a történetet, semmint unalmassá teszik. 
A könnyed stílushoz nekem valahogy nehezen illett az a néhány fejezet kezdőmondata, melyben mintegy hivatalosan közölte az író, hogy épp melyik hónapban járunk, és mi is történt ez idő alatt. Ezt az egészen aprócska hibát tudom csak felhozni. :)

Ha valaki tömény izgalomra, feszültségre és akcióra vágyik, eszébe se jusson elolvasni ezt a könyvet. Aki viszont könnyed szórakozást keres, már-már mesébe illő történetet, csak ajánlani tudom - ha pedig még egy álmodozó "vénlány" is az illető, akkor kötelező darab! :D

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése