2015. november 14., szombat

Olvastam: Köddé váltak

Csodás meglepetés, amikor az ember lánya a falu boltjában leárazott könyvekre bukkan, de azért ilyenkor van benne egy kis félsz is. Olcsó. olcsó, de lehet-e jó, ha már csak pár száz forintért kínálják...? :) Nos, Michael Grant regénye volt az (egyik) ilyen szerzeményem, és egyáltalán nem bántam meg az érte kiadott pénzt, bár az igaz, hogy nem küzdötte magát a kedvenceim közé.

A regény alapkoncepciója igazán izgalmas: egy nap Perdido Part összes tizenötévnél idősebb lakosa nyomtalanul, egyetlen pillanat alatt eltűnik. Egy láthatatlan kupola képződik a terület fölé, így az ott lévők nem tudnak kijutni, és úgy látszik, kívülről sem érkezik a segítség. A gyerekekre vár, hogy megszervezzék további mindennapjaikat. És ugye már A legyek ura óta tudjuk: a felnőttek korlátai nélkül szabadon előbújik a kölykökből a démon. :)

Mivel ez egy sorozat első része, az előbb felvázolt rejtély nem oldódik fel, azaz pontosan nem derül ki, ki vagy mi hozta létre a kupolát és miért. A konfliktus leginkább a köré szerveződik, vajon a főszereplő Sam eltűnik-e a tizenötödik születésnapján - ahogy az összes többi gyerek, aki  az eset után AVIZ-nak nevezett helyen tengette az életét, és végül betöltötte a tizenötöt.

A várakozás semmiképpen sem nevezhető unalmasnak, ugyanis a "rossz gyerekek" hamarosan munkához látnak. Vezetőjük Caine, aki különleges képességet birtokol. Nem ő az egyetlen, a gyerekek körében járványszerűen terjedtek a különös képességek, mint például Samnél a tűzgyújtás, vagy a kis Pete-nél az átteleportálás egy másik helyre. A gonosz, vérszomjas, hatalomvágyó Caine pedig nem hagyja, hogy bárki is veszélyeztesse a királyságát. Legfőbb célpontja Sam, aki a "jó király" szerepére pályázhatna, ha érdekelné őt az ilyesmi (ezen kívül van még egy ok, amiért Cainecske haragszik rá, de nem szeretném előre lelőni a poént :))

A karakterek jól sikerültek. Samet már említettem, mint főszereplőt. Ő amolyan hősszerepet tölt be a regényben, egy korábbi hőstette miatt a gyerekek felnéznek rá, és tőle várják a megoldást. Sam azonban nem szívesen bújna ebbe a szerepbe. Tetszett az a megoldás, hogy a történet végére sem válik igazi főnökké, aki a többiek fölé tornyosul, hanem inkább vezetője, irányítója lesz az eseményeknek.

Astrid az "okos lány", és egyben Sam szerelme. Legfőbb szerepe, hogy ott legyen Sam mellett, amikor ő ki szeretné önteni a szívét. Persze csalinak is lehet használni, ha éppen arra van szükség. Az öccse az autista kis Pete. Nem, soha nem csak Pete. Mindig: a kis Pete. A kisfiú meglehetősen passzív szereplője a történéseknek, de ez nem azt jelenti, hogy nincs nagyobb szerepe a történetben. 

Quinn és Edilio Sam barátai. Előbbi kissé gyenge jellem, és rettenetesen gyáva, amiből nem csak neki, másoknak is baja származik. Edilio mindig tettrekész, és szívesen segít mindig Samnek.

Caine, Diana és Drake képviselik - többek között - a "rossz" oldalt. Caine legfőbb tulajdonságait fentebb már leírtam. Diana tulajdonképpen azt a szerepet tölti be, mint Samnél Astrid, csak egy kissé kifordított verzióban. Érdekes, rejtélyes karakter. Nem mindig egyértelmű, mit miért csinál, és mintha nem lenne teljesen fekete, mint Caine és Drake. Drake pedig szimplán pszichopata, ezt nagyon nem lehet tovább ragozni.

Lana szintén nagy szerepet tölt be a történetben. Ő épp nagyapjával utazott egy autóban, amikor az eltűnt, ő pedig balesetet szenvedett. Végül egy városszéli kunyhóba kerül, de nem marad sokáig egyedül, bár elég hátborzongató társasága akad.

A karakterek első ránézésre sablonosnak tűnnek, mégis, a regény folyamán mélységet kapnak, és ettől egészen élővé válnak. Quinn harca saját magával, vagy éppen Diana szándékai teszik különlegessé a történetet. Több mellékszereplő is feltűnik, de mindegyiket megismerhetjük, mindegyikük egyedivé válik.

Különösen tetszett a félelem és a kétségbeesés bemutatása a regényben, ami meghatározta az egész történetet. Valóban úgy érzi az olvasó, hogy bezárták őt egy kupolába, és retteg a születésnapjától. :)

Azért akadt néhány dolog, ami nem nyerte el a tetszésemet. Néha túl szájbarágósnak éreztem, és érdekes, de legtöbbször pont a karakterek ábrázolásánál. Mintha túl erőltetetten próbálta volna bemutatni, hogy milyen is az adott szereplő. Ez legfőképpen Sam "nem akarok hős lenni" attitűdjénél mutatkozik meg, túlságosan nagy volt rajta a hangsúly, túlmagyarázta már az író. A karakterek valóban túlléptek a sablonokon, de olykor-olykor ez túlságosan direkt módon került bemutatásra. Valahogy úgy éreztem, hogy a regény egyik legnagyobb erőssége és gyengesége egy éremnek a két oldala.

Az izgalmas helyzetek izgalmasak voltak, a félelem és kétségbeesés érződött - de épp a katarzisnak beillő nagy felfedezéseket, helyzeteket mintha csak úgy egészen mellékesen jelentette volna be az író.

Oh, és igen, a kis Pete. A kis Pete. Egy eposzt olvasunk, kérem szépen?!

A végén meg kell említenem, hogy a borító nekem nagyon tetszik, illik a történethez - viszont a fordítással már nem igazán vagyok kibékülve. Nem egyszer fordul benne elő névtévesztés, és a legkisebb hiba, amikor Edilio helyett Emiliot írnak. Ennél azért kellemetlenebb, amikor szereplőket cseréltek fel, például Drake helyett Caine-t írtak.

Összességében azt tudom mondani, hogy aki szereti az izgalmas, rejtélyekkel teli disztópiákat, ifjúsági regényeket, nyugodtan belevághat. 
A történetben többször emlegetik Istent. Számomra érdekes volt a hit jelenléte a regényben, amiről többféle véleményt is olvashatunk a különböző karakterek szemszögén keresztül, így ha valakit érdekelnek ezek a kérdések, szintén érdemes elolvasnia a könyvet. 
Egy tipikus jó és rossz harca történetről van szó, de elgondolkodhatunk a helyes és helytelen döntéseken, és mindenképpen izgalmas végigkövetni egy olyan fiú tetteit, akinek egyszerűen fel kell vállalni a harcot és a hős szerepét, akkor is, ha nem akarja. :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése